Megnyílt Tiltott kastélyok című kiállításunk a Pesti Vigadóban
• MTI–Külső Magyarok
– Olyan nemesi családok leszármazottjainak útját mutatja be a tárlat, amelyek a történelemmel szembemenve újra megpróbálnak gyökeret verni Erdélyben – emelte ki Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete a tárlat június 12-i díszmegnyitóján a Pesti Vigadóban. – Olyan családokról beszélünk, amelyek nemcsak magyarok voltak, hanem tetteikkel komolyan befolyásolták is a magyar történelmet – tette hozzá.
A tárlat a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be Major Anita és Margittai Gábor fotóin keresztül a marosvécsi Kemény-kastélytól a dél-erdélyi Fugad Bánffy-kastélyán át az altorjai Apor-kúriáig.
Major
Anita, a kiállítást készítő Külső Magyarok Kft. ügyvezetője elmondta, hogy
társával, Margittai Gábor íróval, újságíróval negyedszázada járják a Kárpát-medencét, „hogy felkutassák és dokumentálják a »külső« magyarok nyomait”. Tárlatukon
térbeli és időbeli utazásra invitálják a nézőket, hogy kastélyról kastélyra,
családról családra vándorolva archív és jelenkori fotók, eredeti dokumentumok,
installációk és kisfilmek segítségével mutassák be az erdélyi főúri világot az
aranykortól, a fejedelmek idejétől a hanyatlásokon, a kisemmizésen, a
kényszermunkára kényszerítésen át egészen a közelmúltig, a restitúció
útvesztőiben való útkeresésig és végül a támogatott kastélyfelújításokig.
– Nemegyszer hallom mostanság, hogy divat lett az erdélyi arisztokratákkal foglalkozni. Mi Margittai Gáborral örülünk ennek a divatnak, hiszen évtizedek kényszerű hallgatása után újra lehet és kell is beszélni e kétszeresen – osztályként és magyarként is – kisebbségi létbe szorított társadalmi réteg dicső és tragikus múltjáról, küzdelmes jelenéről és reményeink szerint felívelő jövőjéről – hangsúlyozta Major Anita.
A készítők igyekeztek kinyomozni, mi lett a Apor-, Bánffy-, Bethlen-, Haller-, Mikes- és Teleki-család tagjaival, hogyan térnek ma vissza a szétszóratásból, kik élnek most ősi kastélyaikban, amennyiben még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni családjuk egykori otthonába. Az erdélyi főnemesség jóvátételi harcait követve „fotókon, könyvben, filmen. Mert három pillérre épül a feldolgozás: első világháborús, Szamár-sziget szellemkatonái című hadifogolyprojektünknél kidolgozott és hatékonynak bizonyult munkamódszerünk eredménye e vándorkiállítás is. A témában a közelmúltban már megjelent a Külső Magyarok Kiadó gondozásában tervezett könyvsorozat első darabjaként Margittai Gábor Tiltott kastély című kötete; készülnek, illetve forrásra várnak az arisztokrata családok egy-egy jeles képviselőjét megszólaltató filmek, de kiállításunknak is része a multimédiás tartalom: báró Bánffy Farkassal, gróf Bethlen Anikóval, gróf Mikes Borbálával és a Haller-család két tagjával, gróf Haller Bélával és Harmath Istvánnal láthatnak interjút” – mondta el Major Anita.
Sajtó
Erdélyi sorspannók – Magyar Idők, 2017. június 12.
Lévai Anikó kiállításmegnyitó beszéde
Történet hangszerelve – Csűrös Csilla beszélgetett Margittai Gáborral
Galéria
A kiállítás támogatói